Egyre inkább arra a következtetésre kell jutnunk, hogy két Sárospatak létezik. Létezik a jelenlegi városvezetés fejében egy város, ahol minden rendben van, mert minden játszótér kész. (…) Ahol az idegenforgalommal (is) minden rendben van, mert a környék összes települése nem rendelkezik annyi vendégéjszakával, mint Sárospatak. Ahol a döntéshozatali folyamatok optimálisan működnek, mert az előterjesztések és a határozatok nyilvánosak. Ahol a már („régen”) folyamatban lévő felújításokat készként kommunikálnak, esetleg át is adnak…

De mit kezdjünk azzal az igazi Sárospatakkal, ahol mi élünk? Erről szól a programunk. Talán hátra is dőlhetnénk elégedetten, mert nem kell több és jobb játszótér, nem kell több turista sem, mindent elértünk e téren, megvan a rekord, a döntéselőkészítés a szubszidiaritás (A szubszidiaritás a modern polgári állam szerveződésének egyik fontos elve, amelyet először XI. Piusz pápa 1931-ben megjelent Quadragesimo anno kezdetű enciklikában fogalmazott meg. A szubszidiaritás – a kifejezést magyarra a kisegítés elveként szokás fordítani – azt jelenti, hogy amely feladatot egy személy vagy közösség konkrét érintettség okán helyi szinten meg tud oldani, arról nem szabad magasabb szinten (esetleg az érintettek kihagyásával) dönteni. Társadalomfilozófiai alapelv, a kereszténydemokrácia és a létrejött Európai Unió egyik alappillére.) szellemében történik. (…)

Olyan városról beszélnek, amely átlátható tervek alapján működik, sőt a terveket annak rendje és módja szerint végrehajtják, vagy már végre is hajtották. Olyan városról, amely – szerintük – tökéletesen működik… egyébként. Nem is értik, miért kell itt szavazásokkal megakasztani az eredményes építőmunkát, más véleményekkel, nézőpontokkal zavarni a folyamatos, szűnni nem akaró, sikeres fejlesztéseket.

Aki ismeri Sárospatak Integrált Településfejlesztési Stratégiáját (mi ismerjük), tudomást szerezhet pl. arról, hogy „Feltérképezésre kerültek Sárospatak helyi és helyzeti energiái, lehetőségei, valamint azok a pontok, melyek még a jövőben megerősítésre szorulnak, ahhoz, hogy egy jól működő, fejlődő, stabil társadalmi-gazdasági alapokon nyugvó településsé válhasson. A város remek turisztikai adottságokkal bír, melyek részben még kiaknázatlanok. A település közlekedési helyzetében több probléma mutatkozik, mind a megközelíthetőség, mind pedig a belső gondok megoldásra szorulnak. A város gazdaságának jelenlegi helyzete nem járul hozzá egy fejlődő stabil város kialakulásához.”

Ugyanitt találkozhatunk egy nagyon fontos problémával, az elvándorlással összefüggésben, átfogó célként: A település népességmegtartó erejének növelésére irányuló vízióval. „A település népességmegtartó ereje alatt azt értjük (írják a dokumentum készítői), hogy megfelelő körülmények állnak rendelkezésre a lakosság számára mindennapi életük során. Lehetőségük van a képzettségüknek megfelelő munkavégzésre, mely biztosítja a stabil megélhetést. Ezen kívül a város a társadalom minden csoportja számára tud az igényeknek megfelelő egészségügyi és szociális ellátást, képzési lehetőséget, szabadidő hasznos eltöltésére alkalmas alternatívát és szolgáltatásokat nyújtani.”

Nos (ahogy szokták kezdeni városvezetőink magabiztos nyilatkozataikat), megállapíthatjuk a népességfogyás tekintetében, hogy a jelenlegi városvezetés népességmegtartó intézkedései nem mutatnak eredményeket, mondhatjuk, hogy eredménytelenek. Nézzük részletesen:

1. Ha megfelelő körülmények állnak rendelkezésre, nő a népességmegtartó erő. – Olvashatjuk terveik között. Mivel azonban fogy a népesség, megállapíthatjuk, hogy nem állnak rendelkezésére megfelelő körülmények a lakosság mindennapi élete során. (!)
2. Nő a népességmegtartó erő, ha lehetőségük van a patakiaknak képzettségüknek megfelelő munkavégzésre, mely biztosítja a stabil megélhetést. – Mivel fogy a népesség, megállapíthatjuk, hogy nincs lehetőségük a patakiaknak képzettségüknek megfelelő munkavégzésre. (!)
3. Nő a népességmegtartó erő, ha a városvezetés a társadalom minden csoportja számára tud az igényeknek megfelelő egészségügyi és szociális ellátást biztosítani. – Mivel fogy a népesség, megállapítható, hogy nem tud a városvezetés a társadalom minden csoportja számára az igényeknek megfelelő egészségügyi és szociális ellátást biztosítani. (!)
4. Nő a népességmegtartó erő, ha a városvezetés a társadalom minden csoportja számára tud az igényeknek megfelelő képzési lehetőséget, szabadidő hasznos eltöltésére alkalmas alternatívát és szolgáltatásokat nyújtani. – Mivel fogy a népesség Sárospatakon, megállapítható, hogy a városvezetés nem tud a társadalom minden csoportja számára az igényeknek megfelelő képzési lehetőséget, szabadidő hasznos eltöltésére alkalmas alternatívát és szolgáltatásokat nyújtani. (!)

Mi elolvastuk a programunk készítése során a nyilvános városfejlesztési terveket, stratégiákat (ahogy ezt mostanában nevezik). Ami érdekes, hogy ezekben nagyon sok jó megállapítás van, bár rögtön hozzá kell tennünk, hogy ezeket a dokumentumokat többségében (jó pénzért) külső szakemberek készítették, és azt is meg kell állapítanunk, hogy időarányosan alig valami valósult meg ezekből a tervekből. Másrészt látnunk kell, hogy a tervek belső logikáját és okszerűségét szemmel láthatóan nem értik, nem képesek érteni a jelenlegi, végrehajtásért felelős, egy másik Sárospatakon élő városvezetők.

És ezek csak az elvándorlással összefüggő kérdések mentén felmerülő aggályaink, amelyeket szeretnénk a vitán kifejteni!

Sárospatak, 2019. október 9.